A háromdimenziós echokardiográfia a veleszületett szívhibák egy új diagnosztikus vizsgálómódszere, amelynek szerepe egyre növekszik a szívműtétek tervezésében, a katéter-intervenciók vezérlésében és a szív funkcionális vizsgálatában. Célunk áttekintést adni a veleszületett szívhibák diagnosztikájában alkalmazható háromdimenziós echokardiográfiás módszerekről és azok diagnosztikus jelentőségéről. A legújabb csúcstechnikát a valós idejű (real time) transthoracalis háromdimenziós módszerek jelentik, amellyel szerzett első tapasztalatainkról is beszámolunk. Betegek, módszer: 1 év alatt 32 vizsgálat történt, 26 esetben gyermek- és fiatalkorban, 6 esetben magzatban. Életkor: 0,6-28 év átl.: 9,8 év. A vizsgálatokat Philips Epiq G7 gépen, matrix X5-1 transzducerrel végeztük, 6 esetben off line analízis is történt (Q-Lab 10,3). Eredmény: A kétdimenziós echokardiográfia után végzett real-time echokardiográfia 6 betegnél (20%) szolgált fontos, kiegészítő információval. Az aortagyök betegségeiben és az atrioventricularis billentyűk malformációiban kiemelkedő szerepe volt a preoperatív döntéshozatalban, mind a morfológia mind a multiplex regurgitációs jetek megítélésében. Következtetések: A veleszületett szívbetegségek kivizsgálása során a konvencionális kétdimenziós echokardiográfia mellett mindennapi gyakorlatunkban helye van a real time háromdimenziós echokardiográfiának, elsődlegesen a kongenitális aortagyök és atrioventricularis billentyűk betegségeiben. Kulcsszavak: Háromdimenziós echokardiográfia, veleszületett szívhibák, magzati echokardiográfia