Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=132217
MOB:2018/2
Szerzők:Szentiványi Dóra; Halász József; Horváth Lili O.; Mészáros Gergely; Miklós Martina; Miklósi Mónika; Velő Szabina; Vida Péter; Balázs Judit
Tárgyszavak:ÉLETMINŐSÉG; SZÜLŐK; SERDÜLŐKORI PSZICHIÁTRIA; KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK
Folyóirat:Psychiatria Hungarica - 2017. 32. évf. 3. sz.
[https://www.doki.net/tarsasag/pszichiatria/folyoirat.aspx]


  Extemalizáló zavarok tüneteit mutató gyermekek életminősége a gyermek saját szemszögéből és a gondviselője megítélése szerint / Szentiványi Dóra [et al.]
  Bibliogr.: p. 339. - Abstr. hun., eng.
  In: Psychiatria Hungarica. - ISSN 0237-7896. - 2017. 32. évf. 3. sz., p. 332-339. : ill.


Bevezetés: A gyermekpszichiátriai betegellátás és a kutatások során is megfigyelt jelenség, hogy a gyermekek életminőségét önmaguk és a gondviselőik eltérően ítélik meg. A vizsgálatunk célkitűzése az volt, hogy feltárjuk externalizációs tüneteket mutató serdülők életminőségét, saját megítélésük, illetve gondviselőik leírása alapján. Továbbá azt is vizsgáltuk, hogy a kérdőívet kitöltő gondviselő személye (édesanya, édesapa és egyéb gondviselő) által adott értékelések milyen mértékben járnak együtt a serdülők válaszai alapján meghatározott életminőséggel. Módszerek: Vizsgálatunkba a Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórházban, az anamnézisükben externalizáló tüneteket mutató 13-18 éves serdülőket és gondviselőiket vontunk be. Az Életminőség Kérdőív (ILK) szülői és gyermek változatának tételein főkomponens elemzést végeztünk direkt oblimin rotációval, valamint t-próbákat és variancia-analízist használtunk. Eredmények: Összesen 140 gyermek-gondviselő pár adatait vizsgáltuk, a serdülők átlagéletkora 14,47 év (SD=1,38) volt. A kérdőívet a gyermeke életminőségéről 62 anya, 32 apa és 20 egyéb kísérő töltötte ki, 26 esetben nincsen információnk arról, hogy milyen gondviselő volt a válaszadó. A gondviselői értékelések esetében három faktort, míg a gyermekek önbeszámolója esetében két faktort találtunk. Az életminőséget iskola, egyedüllét, kortárskapcsolatok, testi egészség, lelkiállapot, és a probléma általi megterhelés területein vizsgálva aszerint is találtunk szignifikáns különbségeket, hogy a felnőtt értékelő az édesanyja, az édesapja vagy egyéb gondviselője a gyermeknek. A gondviselők szignifikánsan jobbnak értékelték a gyermekük életminőségét, mint a gyermekek önmaguk (t=7,61, df=139, p<0,0001). Következtetések: A gondviselők más területeit értékelték összetartozónak a gyermekek életminőségének, mint önmaguk a gyermekek. Vizsgálatunk megerősíti hazai gyermekek esetében is - életminőségük megítélésénél - a több forrásból kapott információ fontosságát. Kulcsszavak: extemalizáló zavarok; életminőség; szülő-gyermek értékelés