A nyugdíjszakmában, de a közéletben is gyakran merül fel a kérdés, vajon igazolható-e statisztikai adatokkal az, hogy akik Magyarországon magasabb nyugdíjat kapnak, továbbá akik az átlagnál hosszabb ideig dolgoznak, tovább élnek-e, mint a kisnyugdíjasok, vagy akik korábban mennek nyugdíjba. Az öregségi nyugdíjasok halandóságának modellezése rugalmas parametrikus arányos és nem arányos túlélési modellekkel azt mutatta, hogy az alacsony jövedelműek halandósága 2,11-szer magasabb, mint a magas jövedelműeké. A nyugdíjkorhatár elérése után nyugdíjazottak halandósága 23 százalékkal volt alacsonyabb, mint a nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjazottaké. A nők halandósága 28 százalékkal volt alacsonyabb a férfiakénál. 2005 és 2012 között a férfiak és a nők különböző életkorokban várható átlagos élettartama átlagosan 1,1 évvel emelkedett, azután viszont 2015-re már csökkent, a férfiaknál átlagosan 0,7, a nőknél 0,4 évvel. A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) adatai megerősítik a kapott eredményeket, ezek szerint az ezer megfelelő nemű lakosra jutó halálozás a férfiak között a 2005. évi 14,6-ról 2013-ra 13,1-re csökkent, majd 2015-re 13,5-re növekedett. A legnagyobb és legkisebb nyugdíj nagysága szerint a várható élettartamok különbsége 2005-höz viszonyítva 2015-ben nőtt, és a halandósági "olló" mindkét nem esetében szétnyílt. Kulcsszavak: nyugdíjasok, halandóság, modellezés