A szerzők diabeteses neuropathiában szenvedő betegük lábsérülésének következtében kialakult, nem gyógyuló neuropathiás fekély kórtörténetét foglalják össze esettanulmányukban. Az 59 éves férfi beteg földmunka közben észrevétlenül megsebesítette lábait, aminek következtében mindkét alsó végtagon többszöri amputációt kellett végrehajtani. Klinikánkra történő felvételekor a beteg jobb talpán egy nem váladékozó, tenyérnyi felszínes fekély volt látható. A vizsgálatok súlyos fokú, szenzoros neuropathiát igazoltak, ez alapján a korábban elvégzett minor és major amputációk dominálóan neuropathiás eredetűnek voltak tekinthetők és a beteg alfa-liponsav infúziós kezelésben részesült. A sebészeti konzílium szerint a fekély aktuálisan sebészeti beavatkozást nem igényelt, a végtag polcolását és lokális kezelését javasolták. Esetünk felhívja a figyelmet arra, hogy már a cukorbetegség diagnózisának felállításakor kiemelten fontos a lehetséges szövődményekre - így a diabeteses lábra és annak megfelelő ápolására - felhívni a betegek figyelmét. A már kialakult fekélyek kezelése multidiszciplináris összefogást igényel, a kezelés alappillére a szénhidrát-anyagcsere egyensúlyban tartása, a neuropathia oki kezelése, a végtag tehermentesítése, valamint a rendszeres sebellátás. Kulcsszavak: neuropathia diabetica, diabeteses láb, traumás sérülés