Bevezetés: Egy tudományos folyóirat esetében tartani kell a tudományos színvonalat a tudományos adatbázisokba - Web of Science, Journal Citation Reports - kerülés után is. Célkitűzés: A dolgozat célja az Orvos Hetilap idézetelemzése 2012 és 2016 között különféle mutatószámok alapján, elsősorban a szerzők által korábban írt, 2012-ben megjelent Orvosi Hetilap-cikk adatainak összevetésével. Módszer: A szerzők 2013-2015-ben megjelent Orvosi Hetilap-füzetszámokat vizsgáltak, és különböző adatbázisokban kerestek le adatokat. Kiszámolták az Orvosi Hetilap 2012-2016-os impaktfaktorait, elemezték a 2015-2016. évi hivatalos impaktfaktorok bibliometriai összetevőit idéző folyóiratok, hivatkozások száma szerint; lekeresték az Orvosi Hetilap 2012-2016-os cikkeinek idézettségét; vizsgálták az Orvosi Hetilap tudományos teljesítményét egyéb mutatószámok alapján. Eredmények: Az Orvosi Hetilap 2016-os hivatalos impaktfaktora, 0,349 az eddigi legmagasabb érték a korábbiakhoz viszonyítva. A folyóirat cikkeit továbbra is idézik külföldi szerzők és magas impaktfaktorú lapok. A hivatkozott közlemények több mint 50%-a open access elérésű. A leggyakrabban idézett cikk-kategóriák: eredeti és összefoglaló közlemények, esetismertetések. Az Orvosi Hetilap tudományos teljesítménye a SCImago weboldal és a Scopus adatbázis mutatószámai alapján biztató értékeket mutat a vizsgált évekre vonatkozóan. A folyóirat önidézettségi arányának átlaga 30% körül mozog. Az Orvosi Hetilap h-indexe a Web of Science Core Collection adatbázisban 7, a Scopus adattárban 19. Következtetések: A jelen cikk idézetelemzése megmutatja, hogy rövid távon is emelkedhetnek a hivatkozások és a különféle hányadosok értékei, de radikális változás hosszú távon történhet az eddig elért eredmények megtartásával és emelésével, szem előtt tartva a folyóirat előremutató fejlesztéseit. Kulcsszavak: indexelés, periodikák, bibliometria, impaktfaktor