Új magyar epidemiológiai kutatások azt igazolták, hogy Magyarországon a perifériás verőérbetegséggel összefüggő major amputációk előfordulása háromszorosa az irodalomban közölt adatok átlagának. Emellett az amputáción átesett betegek halálozása is kiemelkedően magas, 30 nap alatt a betegek 20%-a, 1 év alatt 41%-a hal meg. A jelenség hátterében több tényező szerepe valószínűsíthető, ezek között a perifériás verőérbetegség (PAD) késői felismerése és az elégtelen kardiovaszkuláris prevenciós kezelés biztosan szerepet játszanak. A tünetmentes egyének valódi kockázatának felmérésében változatlan jelentősége van a boka-kar index szűrésnek. Az ÉRV program prospektív szakaszának eredményei azt igazolták, hogy hipertóniás egyénekben, a csökkent (<=0,9) boka-kar index minden SCORE rizikó csoportban megduplázta a betegek 5-éves halálozását. Az ESC 2017-ben kiadott új irányelve megerősítette, hogy 65 éves kortól a boka-kar index szűrés egyéb rizikótényezők jelenlététől függetlenül ajánlott. A boka-kar index mérésére változatlanul a Doppler módszer az ajánlott. Az európai irányelv felhívja a figyelmet az ún. maszkírozott PAD jelenségre, amikor a betegek annak ellenére tünetmentesek, hogy súlyos stádiumban vannak, és valójában a terhelés hiánya vagy egyidejűleg fennálló érzészavar (pl. diabeteses neuropathia) magyarázza a tünetmentes állapotot. A tünetmentes PAD betegek nagy kardiovaszkuláris kockázata mellett ez a beteg csoport nagy kockázattal rendelkezik a végtagi események szempontjából is, ezért felismerésük fontos, ez a járóképesség vizsgálatával, illetve a neuropathia vizsgálattal lehetséges. Tekintettel a major amputáción átesett betegek kiemelkedően magas halálozására a nem traumás major végtag- amputáció igen nagy kardiovaszkuláris kockázatú állapot, az ennek megfelelő szekunder prevenciós kezelés javíthatja az érintett betegek túlélését.  Kulcsszavak: perifériás verőérbetegség, nem traumás végtag-amputáció, boka-kar index, szűrés