2003, az első Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia (MKKK) óta a kardiovaszkuláris (CV) kockázati kategóriákban sorra következtek be változások. Bevezettük az igen nagy kockázati kategóriát, bevontuk ebbe a CV-betegségeket, bizonyos feltételek mellett a diabéteszt és krónikus vesebetegséget (CKD), valamint a Familiáris Hypercholesterinaemia (FH) is ide került. Jelenleg az igen nagy kockázatba a klinikailag igazolt, vagy dokumentált CV-betegségeket, a súlyos vesebetegséget (GFRL30 ml/min/1,73 m2) proteinuriával kísérve, a diabéteszt legalább 1 major rizikófaktor (RF) és/vagy célszervkárosodás esetén soroltuk be. A Magyar Atherosclerosis (MAT) és Kardiológusok Társasága (MKT) közötti egyeztetés után az FH opcionálisan maradt ebben a kategóriában, amely perszonális megítélésre ad lehetőséget. Lényegesen változtattunk a nagy, közepes és kis kockázatban, rizikófaktorok kiemelt felsorolása helyett a SCORE Chart került előtérbe, amely a 4 fő rizikófaktornak (a dohányzás, hipertónia, hyper­cholesterinaemia, életkor) jelenléte alapján határozza meg a kategóriákat. Ezzel is ösztönözzük az orvosokat, hogy gyakrabban használják a SCORE-táblázatot. A nagy kockázatba az igen nagy kockázatból kimaradt cukorbetegek és a vesebajok enyhébb formái, valamint a perifériás verőérbetegséget jelző marker kerültek, valamint a 35-9% SCORE-értékűek. Közepes és kis kockázatból - duplikáció elkerülésére - kihagytuk az RF-okat, s csak a SCORE-t tartottuk meg, >1%-<5%/10 év szinten. Ehhez a konszenzushoz elsősorban a kezdeményező és alapító Magyar Atherosclerosis és a Magyar Kardiológusok társaságának egyetértése kellett, meg a nagy RF-ok képviselőié. Jelen ajánlásunk nagyrészt harmonizál az ESC/EAS 2016-os irányelveivel.  Kulcsszavak: Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia 2017, kockázatbesorolás, SCORE kockázatbecslés