A sinuscsomó spontán automáciája létfontosságú elektrofiziológia folyamat, amely pontos mechanizmusának a felderítése az 1950-es évek óta intenzív kutatás tárgya. Ezen felül, a spontán ingerképzés abból a szempontból is különleges, mert talán nem túlzás azt állítani, hogy az utóbbi három évtized talán legizgalmasabb vitáját váltotta ki az experimentális kardiológiában. Az évek során több uralkodó nézet létezett, amely igyekezett megmagyarázni a spontán ingerképzést, majd az egyre szaporodó és egyre korszerűbb eszközökkel végzett kísérletes eredmények következtében többször is paradigmaváltásra került sor. Ebbe a sodró lendületű vitába az évtizedek alatt számos kutatócsoport bekapcsolódott, értékes eredményekkel gazdagítva tudásunkat, több esetben jelentős tudományos vitát generálva ezzel, mígnem eljutottunk a ma elfogadott szemléletig. Jelen közlemény célja, hogy összegezze a spontán automácia kutatásában elért legfőbb mérföldköveket, végigvezetve az olvasót az egyes uralkodó nézeteken, egészen a ma elfogadott álláspontig.  Kulcsszavak: sinus, funny-áram, spontán diasztolés depolarizáció, Ca2+-óra, membrán óra