Tanulmányunkban ismertetjük az asztalszínpadon zajló monodramatikus munka, főbb elméleti és gyakorlati szempontjait. A módszer a pszichodráma azon elvén alapul, hogy a cselekvő megjelenítés által a kliens belső világa, így az adott konfliktushelyzet láthatóvá és átláthatóbbá válik, ami az új viszonyulási és cselekvési módok megtalálásában hatékony segítség lehet a segítő folyamatban. Ez a munkamód a személyközpontú megközelítés verbális eszköztárát egy " második" kommunikációs csatornával, a megjelenítéssel egészíti ki. Ennek során apró tárgyak, elsősorban kövek, kockák segítségével a kliens és a segítője egy asztalon megjelenítik mindazt, amiről beszélnek: személyeket, élethelyzeteket, érzéseket, gondolatokat. Ez rajzolja ki az ülés végére az úgynevezett " lélektájképet' , ami mint egy közös alkotás segít követni, megérteni és értelmezni mindkét fél számára a fejben lévő absztrakciót. Írásunkat így elsősorban olyan segítő szakemberek figyelmébe ajánljuk, akik a rogersi személyközpontú segítő beszélgetés alapelveit szem előtt tartva, mentálhigiénés szemlélettel végeznek egyéni konzultációt/tanácsadást és pszichodráma képzettséggel is rendelkeznek. Cikkünkben a módszer ismertetését saját mentálhigiénés és lelkigondozói egyéni segítő beszélgetésekből vett esetpéldákkal illusztráljuk. Kulcsszavak: asztalszínpad - pszichodráma - monodráma - egyéni konzultáció/tanácsadás szimbolizáció