1966 óta ismert a szigetvári gyógyvíz, mely szervetlen analitikai besorolása szerint nátrium-hidrogénkarbonátos-kloridos. Kutatásunkban a szigetvári gyógyvíz terápiás hatását vizsgáltuk reumatológiai betegek körében, valamint azt, hogy a gyógyhatás a víz szerves anyagaihoz köthető-e. A betegek kádfürdős kezelést kaptak tangentorral kiegészítve, összesen 15 alkalommal. A 3 csoport betegeit, heti 5 napos kúra alkalmazásával kezeltük, ahol egy kúra 30 perces volt. Egyik csoport vízfürdőben gyógyvizet tartalmazó kádban kapott sugármasszázsokat; a másik csoport ugyanazt a kezelést kapta csapvízben, a harmadik pedig szerveskoncentrátum-kezelést kapott. Összesen 74 beteg vett részt a kutatásban: 24 férfi és 50 nő, átlagéletkoruk 67,3 +- 4,48 év volt. A csoportokat random módon választottuk ki. Az adatgyűjtéshez: VAS, fizikális vizsgálatot, dokumentumelemzést, SF 36 és a WOMAC pontozási rendszert használunk. Adatainkat a Microsoft Office Excel 2003 statisztikai rendszerben és a Windows SPSS 20.0-s rendszerben dolgoztuk fel. Eredményeinket t-próba, Mann-Whitney teszt, Wilcoxon próba, Khi-négyzet próba használatával kaptuk. Észleléseink bizonyították a víz gyógyhatását, és azt, hogy az a szervesanyag-frakcióhoz köthető, nem a vízben oldott szervetlen ionokhoz.