Az akut szisztémás gyulladás etiológiájában és klinikai megjelenésében egyaránt komplex betegségcsoportot foglal magába. Kialakulhat fertőző vagy nem-fertőző ágensek hatására egyaránt és megjelenhet, mint betegség viselkedés/szindróma, szisztémás gyulladásos válasz szindróma, szepszis, szeptikus sokk, vagy akár, mint több-szervi funkciózavar szindróma. Gyakori előfordulása és nagy mortalitása miatt a szisztémás gyulladás napjainkban is az intenzív terápia egyik fontos területét képezi. Jelen referátumban rövid áttekintést nyújtunk a szisztémás gyulladás klinikai jelentőségéről hazai viszonylatokban, majd az annak diagnosztikájában, prognosztikájában említhető biomarkerekről. A szisztémás gyulladásban betöltött kiemelt szerepe miatt külön fejezetben tárgyaljuk a makrofág migráció inhibítor faktort. A klinikai vonatkozások után ismertetjük a szisztémás gyulladás alapkutatásokból ismert mechanizmusait, említést teszünk annak vizsgálati lehetőségeiről állatmodellekben, valamint kitérünk néhány nagyrészt még felderítetlen terület bemutatására is. Következtetéseinkben megállapítjuk, hogy a szisztémás gyulladás sikeres felismerése és kezelése kizárólag az abban részt vevő folyamatok pontos ismerete révén lehetséges. Ennek eléréséhez elengedhetetlen az alapkutatási és klinikai vizsgálatok transzlációs jelleggel való összehangolása, valamint az egyes orvostudományi diszciplínák koordinált összefogása. Kulcsszavak: szepszis, SIRS, MIF, láz, hipotermia