Bevezetés: Nemzetközi felmérések szerint az utazás során az utazók több mint fele valamilyen egészségi problémával találja magát szembe. Az utazási betegségek túlnyomó többsége utazás előtti orvosi tanácsadással megelőzhető, de a tanácsadás tematikájának és tartalmának meg kell felelnie az adott társadalom utazási szokásainak és utazási kultúrájának. Célkitűzés: A jelen közlemény a magyar utazók és utazási szokások jellemzőit tárja fel. Módszer: Egy utazási kiállítás résztvevői töltötték ki a nemzetközi utazásokra vonatkozó kérdőívet. A felmérés nem reprezentatív, az adatok csak egyszerű statisztikai módszerekkel voltak feldolgozhatók. Eredmények: Az utazásorvostanban célszerű korcsoportfelosztás szerint a válaszadók 11%-a fiatalkorú (15-24 év), 81%-a felnőtt korú (25-59) és 8%-a idősödő (60-74) korban volt. A válaszadók 28%-a évente többször, 40%-a évente, 32%-a ritkán utazik. A felnőtt korú (16%), a fiatalkorú (8%) és az idősödő korú (4%) válaszadók évente többször utazott. Következtetések: A válaszok értékelése után megállapítható, hogy a magyar utazók úti céljai egy 13 évvel ezelőtti felméréshez képest szinte változatlanok: a válaszadó magyarok legtöbbje (95% felett) Európán belül utazott, a többiek más kontinenst kerestek fel. A magyarok általában nem endémiás területre utaznak, ezért utazás előtt tanácsadás céljából csak 5%-uk keresi fel háziorvosát, 29%-uk csak akkor, ha oltást kell felvenniük. Az utazni vágyók 42%-a utazás előtt soha nem fordul a háziorvoshoz, noha a megkérdezettek 29%-a tud valamilyen krónikus betegségéről. Az utazni vágyók 51%-a az egészségügyi információkat tájékozódásul az internetről szerzi be, és csak 6%-uk fordul orvoshoz. Mindez hangsúlyozza az utazás előtti tanácsadás szükségességét és a tanácsadás korszerű formáinak kidolgozását, a gyakorlatba való átültetésének szükségét. Kulcsszavak: betegedukáció, utazás előtti tanácsadás, utazásorvostan, betegjog, nemzetközi utazás