Az aterotrombózis megelőzésében és kezelésében elért reményt keltő eredményeink ellenére a vaszkuláris betegségek okozta halálozás maradt a leggyakoribb világszerte. Magyarországon az elmúlt másfél-két évtizedben csökkent a koszorúsér-betegségek okozta mortalitás, amely (főként) az akut ellátás javulásának és a prevenciós törekvések térnyerésének köszönhető. Ugyanakkor a népesség öregedése, a kardiovaszkuláris rizikótényezők arányának emelkedése, és a vaszkuláris eseményen átesett túlélők számának a növekedése összességében a vaszkuláris betegek számát növeli. A koleszterincsökkentő statinokkal végzett intervenciós klinikai vizsgálatok adatai igazolták, hogy a szekunder prevencióban egyre több betegnél csökkenthető a kardiovaszkuláris események száma, és az összhalálozás is. Sajnos világszerte szakadék tapasztalható az elméletileg szóba jövő terápia és a ténylegesen beszedett gyógyszerek mennyisége között. Mindehhez ismert, hogy különösen a sok gyógyszert szedő krónikus betegek terápiás fegyelme igen gyenge, amely a kardiovaszkuláris események ismétlődésének a számát növeli, és indirekt, vagy direkt módon tetemesen emeli az egészségügyi kiadásokat. Az egészséges életmód a szekunder prevencióban is jelentősen csökkentheti a koszorúér-betegségek kimenetelének relatív és abszolút rizikóját. Az egészségügyi ellátásban dolgozó minden résztvevő feladata és felelőssége, hogy a szekunder prevenció hatásosságának a javításával maximális érvédelmet nyújtsunk az érintett betegeknek.  Kulcsszavak: szekunder prevenció, statin, ezetimib, LDL-koleszterin, vaszkuláris betegség