Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=127941
MOB:2017/4
Szerzők:Altorjay István
Tárgyszavak:GASTROOESOPHAGEALIS REFLUX; PROTONPUMPAGÁTLÓK; GYÓGYSZERMELLÉKHATÁSOK; SZÍVELÉGTELENSÉG; MYOCARDIALIS INFARCTUS
Folyóirat:Háziorvos Továbbképző Szemle - 2017. 22. évf. suppl. E.
[https://orvositudasbazis.eu/]


  A savgátló kezelés dilemmái szívbetegekben / Altorjay István
  Bibliogr.: p. 5. - Abstr. hun.
  In: Háziorvos Továbbképző Szemle. - ISSN 1219-8641. - 2017. 22. évf. suppl. E., p. 1-5. : ill.


A savfüggő kórképek - refluxbetegség, fekélybetegség - valamennyi korosztályban a gyakori betegségek közé tartoznak, amelynek kezelése során a gyomorsav termelésének gyógyszeres gátlása az egyik legfontosabb lehetőség. A savgátlás két leghatékonyabb formája a hisztamin2-receptor-antagonista (H2RA) készítmények, illetve a protonpumpa-gátló (PPI) gyógyszerek alkalmazása, ezeket sokan tartósan is szedik. Emiatt merült föl az elmúlt évtizedben, hogy a tartós savgátló kezelésnek hosszabb távon nemkívánatos mellékhatásai, kockázatai is lehetnek. Elsősorban a protonpumpa-gátló készítmények tartós alkalmazásának esetleges káros mellékhatásairól szóló feltevések, illetve tanulmányok jelentek meg. Jelen összefoglalásban két fontos kardiológiai kórkép, a szívelégtelenség és a miokardiális iszkémia kialakulása vonatkozásában tekintettünk át az irodalmat, összevetve a protonpumpa-gátló és a hisztamin2-receptor-antagonista készítményekre utaló adatokat. Úgy tűnik, hogy az utóbbi csoportba tartozó készítményeknek kedvező hatása lehet az életkorral járó bal kamrai funkciócsökkenés mérséklésében, valamint a miokardiális infarktust követő előnytelen remodelling gátlásában is.