Bevezetés: Az elmúlt másfél évtizedben az EU tagországaiban javult a keringési rendszeri, azon belül az ischaemiás szívbetegségek és az infarktus okozta halálozások aránya, legkisebb mértékben éppen Magyarországon. A 2000-es évek eleje óta tartó javuló tendencia ellenére jelentős a lemaradásunk Európa legfejlettebb államaihoz képest. A paradox helyzet feltárása érdekében a tanulmány célja az akut szívizominfarktus (AMI) hazai időbeli alakulásának és területi különbségeinek elemzése. Ez hozzájárul hazai egészségegyenlőtlenségek és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés szerepének értelmezéséhez, mivel az AMI túlélési esélyeit növeli a gyors diagnózis, az időben elvégzett beavatkozás és a hatékony rehabilitáció. Módszerek: A statisztikai vizsgálatok során a BNO I21-23 kódok alapján definiált AMI-halálesetek elemzése történt meg 2005-2015 között, megyei és járási, illetve férfi-nő bontásban. Az egyenlőtlenség jellemzése különböző szempontok alapján kiválasztott egyenlőtlenségi mutatók alkalmazásával valósult meg. A szomszédsági hatás vizsgálata a területi autokorreláció módszerére épült, a térbeli hatás elemzése az ún. térbeli késleltetési modell (Spatial Autoregressive Lagged Model - SAR Lag) használatával történt. Eredmények: Az AMI halandósági adatai eloszlásának teljes terjedelmét figyelembe véve megállapítható, hogy az ország különböző részei között jelentős területi egyenlőtlenségek tapasztalhatók az infarktusos halálesetek előfordulásában. Az egyenlőtlenségek mértékét befolyásolta az idő, az adatok területi bontása, és a nemek szerinti megoszlás. Noha 2005 óta látványosan javult az infarktus okozta halálozás Magyarországon, a területi egyenlőtlenségek növekedtek, a nőknél kifejezettebben. Következtetések: Az AMI ellátásához való hozzáférés esélyeinek javításában a társadalmi-gazdasági befolyásoló tényezők - például egészségtudatosság, munkaerőpiaci pozíció - területi különbségeinek kiegyenlítése az egészségegyenlőtlenségek csökkenését eredményezhetik a jövőben. Az AMI-halandóságban tapasztalható területi egyenlőtlenségek növekedése felveti, hogy milyen társadalmi-gazdasági tényezők befolyásolják, illetve akadályozzák az AMI-ellátáshoz való hozzáférés esélyét. Ezek elemzésére ugyan a tanulmány nem tért ki, de kutatásuk indokolt helyi esettanulmányok segítségével. Szintén további elemzéseket igényel a nők AMI-halálozásában megfigyelhető egyenlőtlenség növekedése és a legutóbbi gazdasági válság hosszú távú társadalmi hatásai közötti összefüggések feltárása.