A kényszeres zavar etiológiájának kötődéselméleti vonatkozásai, különös tekintettel az észlelt szülői bánásmódra, a kötődési mintázatra és az érzelemszabályozási deficitekre / Rejtő Nóra, Papp Gábor, Molnár Judit
Bibliogr.: p. 156-157. - Abstr. hun., eng.
In: Psychiatria Hungarica. - ISSN 0237-7896. - 2017. 32. évf. 2. sz., p. 145-157. : ill.
Háttér és célkitűzés: Kutatásunk fókuszában a kényszeres zavar etiológiájának kötődéselméleti szempontú vizsgálata állt. Célunk az volt, hogy az obszesszív-kompulzív zavarban szenvedők szülői bánásmódról hordozott reprezentációit, kötődési mintázatát, valamint érzelemszabályozási készségeik szintjét vizsgáljuk. Módszer: Kutatásunk 223 személy vizsgálatára terjedt ki. A kényszeres tüneteket mutató vizsgálati mintát 92 fő, a hasonló tünetekkel nem rendelkező kontrollcsoportot 131 fő alkotta. Vizsgálatunkban a Young Szülői Bánásmód Kérdőívet, a Kapcsolati Kérdőívet, az Érzelemszabályozási Nehézségek Kérdőívet, valamint a DSM-5 alapján egy általunk összeállított kérdőívet és egy demográfiai kérdéssort alkalmaztunk. Kérdőívcsomagunk online felületen jutott el a kitöltőkhöz. Eredmények: A vizsgálati csoportra mind az öt érzelmi alapszükséglet szignifikánsan nagyobb mértékű frusztrációja jellemző. A toxikus szülői bánásmódok közül a kényszeres csoportban szignifikánsan gyakoribbnak találtuk a Csökkentértékűség érzést kiváltó/Megszégyenítő, a Dependencia és Inkompetencia érzést kiváltó, az Összeolvadtság/Éretlenség élményét kiváltó, a Feljogosítottság/Grandiozitás sémát kiváltó, az Elismerés hajszolására késztető, a Negativizmust/ Pesszimizmust közvetítő, az Érzelmi gátoltságot kiváltó, a Könyörtelen mércéket közvetítő és a Büntető készenléti állapotot kiváltó szülői magatartást. A kényszeres tüneteket mutató csoportra statisztikailag jelentős mértékben kevésbé jellemző a biztonságos kötődés, mint a kontrollszemélyekre, s a bizonytalan stílusokon belül is kiemelkedik a bizalmatlan kötődési mintázat. A kényszeres csoport emellett szignifikánsan nagyobb mértékű érzelemszabályozási nehézségekkel is küzd. Következtetés: Eredményeink megerősítik a korai kötődési tényezők lehetséges etiológiai szerepét a kényszeres zavar hátterében. A kényszeres zavarban szenvedők kötődési jellemzőinek terápiás munkába való bevonása segíthet a páciensek korai kötődési sérüléseinek korrekciójában, énképük és kapcsolatkészségük javításában, s adaptívabb érzelemszabályozási stratégiák kialakításában.