A dolgozatban két esettanulmányt mutatok be. Először két néprajzi igényű elbeszélésben megjelenő hasonló vonásokat ismertetek az öregek önkéntes haláláról, majd vázolom, hogy az időskorúak pszichológiai terápiájának és pszichológiai kutatásának történetében hogyan következik be egy fordulat, melyet a "veszteségdeficit-paradigma meghaladásaként" definiálhatunk. Ez után bemutatom, hogy az időskoroknak a kapitalista világrendszerbe ágyazott strukturalista-konstruktivista megközelítése szempontjából a néprajzban és a pszichológiában a világrendszer különböző területein és különböző időszakaiban milyen időskor-koncepciók jelennek meg. A néprajzban leírt "öregek önkéntes halála" szoros összefüggésben van a XX. század első felében kirobbanó agrárválsággal. A pszichológiában "a veszteségdeficit-paradigma meghaladásában" először a jóléti államok, majd a neoliberális berendezkedés időskor-koncepciója tükröződik vissza.