Az idült visszérbetegség epidemiológiája / Landi Anna
Bibliogr.: p. 280. - Abstr. hun.
In: Háziorvos Továbbképző Szemle. - ISSN 1219-8641. - 2017. 22. évf. 5. sz., p. 276-280. : ill.
A világ egész területén földrajzilag eltérő populációkban a népesség jelentős hányadát érinti a krónikus vénás betegség (KVB). Hazánkban a kórkép különböző kiterjedését átfogó felmérések 38-57%-os előfordulásról számoltak be. A Cos stádiumfelmérésének óriási a jelentősége, mivel a kórkép korai jelenlétének ismerete lehetővé teszi az életmódi változtatásra vonatkozó tanácsadást, a rizikófaktorok lehetséges kiiktatását. Az epidemiológiai felmérések sok családorvos KVB-vel kapcsolatos ismereteit növelték, a betegek figyelmét felhívták a különböző megoldások lehetőségeire és a prevalencia ismeretében rámutatattak az eddig alulértékelt kórkép fontosságára. A kockázati tényezők közül az életkor, a női nem, a szülések egyértelmű összefüggést mutattak a kórkép előfordulásával. A további rizikófaktorok közül kiemelésre érdemes a fizikai inaktivitás és a napi több órás állás, valamint a túlsúly. A Framingham Study felmérései azt a figyelemre méltó adatot mutatták, hogy mindkét nemet érintően a fizikailag inaktív visszérbeteg-csoportban a nem visszérbetegekéhez képest több a kardiovaszkuláris megbetegedések incidenciája (7). A VCP felmérése (11) tartalmazta az orvosok viszonyát a krónikus vénás betegség értékeléséhez, globálisan a résztvevő családorvosok többsége a C2-stádiumtól tekintette KVB-nek a vizsgáltakat, noha a Cos- és C1-stádiumba a szűrésben résztvevők egy negyede tartozott. A VCP magyar adatainak publikálását feltétlenül hasznosnak tartanám, így a néhány specialistán, a vizsgálatot végzőkön és a 2011-ben Siófokon megrendezett Vénás Fórum résztvevőin túl az egész orvos szakma szembesülhetne a hazai, kiválóan felmért KVB-prevalenciával, a betegek életminőségének változásával, a társadalomra nehezedő teherrel és tájékoztatni lehetne a szakmán kívülieket a befolyásolható kockázati tényezők - fizikai inaktivitás, túlsúly - fontosságáról.