Gyulladásos kórképekben, így reumatológiai betegségekben is gyakori a szekunder anaemia. A gyulladásos anaemia gyakran normocytaer, normochrom, ritkábban enyhén microcytaer, hypochrom. A pro-inflammatorikus citokinek, elsődlegesen a tumor nekrózis faktor-a (TNF-a), gátolják az erythropoiesist, amit nagyrészt az erythropoietin- (EPO) termelés gátlása révén fejtenek ki. Az interleukin-6 (IL-6) stimulálja a májsejtek hepcidintermelését, a hepcidin pedig gátolja a vas bélből történő felszívódását, és a makrofágokból történő felszabadulását. A gyulladásos anaemiát el kell különíteni a vashiányostól, ebben laboratóriumi vizsgálatok (szérum vas, transzferrin, transzferrin-szaturáció és szolubilis transzferrin receptor-szint) segítenek. A gyulladásos és vashiányos anaemia kombinálódhatnak is. Az anaemia korrekciója elsődlegesen a gyulladásos alapbetegség kezelésével rendezhető, szükség esetén parenterális vaspótlásra is szükség lehet.