Az elmúlt évek során befejeződött statinvizsgálatok egyrészt megerősítették korábbi kiemelkedő szerepüket az érelmeszesedés okozta szívizom és agyi vaszkuláris katasztrófák meggátlása, visszaszorítása területén, másrészt rávilágítottak arra is, hogy az LDL-koleszterin (LDL-C)-szint csökkentés mértékének kérdésköre még nincs lezárva. Kétségtelen tény, hogy számtalan olyan családot találtak, ahol a tagok 0,2-0,4 mmol/l LDL-C-szinttel rendelkeznek és a részletes vizsgálatok sem mutattak egészségügyi károsodást a szervezetükben. Hasonlóképpen, kombinált antilipidémiás kezelés során az 1,1 mmol/l-es LDL-C-szint elérésekor sem észleltek kóros paramétereket, vagy betegséget. Ugyanakkor az ilyen alacsony LDL-C-érték előfordulása esetében, illetve az erre történő csökkentés során egyértelmű kardio-vaszkuláris morbiditási előnyöket lehetett kimutatni. Tehát nem véletlen, hogy a tudomány igen nagy erőket vonultatott fel az LDL-C koncentrációjának csökkentése területén lévő újabb támadáspontok megtalálása céljából!