A Svájci-Magyar Alapellátás-fejlesztési Modellprogram zárásaként lezajlott lakossági kérdőíves adatfelvétel során 1000 fős intervenciós és 1000 fős kontroll mintán vizsgáltuk az érintett populáció prevenciós szolgáltatásokkal kapcsolatos attitűdjét, elégedettségét és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférését. Az eredmények azt igazolták, hogy a praxisközösségek által ellátott lakosság kiemelkedően magas arányban ismeri az alapellátásban nyújtott új szolgáltatásokat, s az intervenciós területen jelentősen nagyobb a krónikus betegségek esetén a korai felismerések aránya és a háziorvosok nagyobb gyakorisággal küldték krónikus gondozásra szoruló betegeiket tanácsadásra, mint a kontroll területen. A tanácsadáson való részvételi hajlandóság a krónikus betegek körében szintén magasabb volt a Modellprogram által érintett területen. Az intervenciós lakosság 79%-a szerint az egészségügyi ellátás javult lakóhelyén, a szolgáltatásokat igénybe vevők körében mért teljeskörű elégedettség 94,1%-os volt. A rizikómagatartásokkal kapcsolatos szemlélet az intervenciós területen élő lakosság körében a kontroll populációénál kedvezőbb eredményt adott. A Program területén nem volt különbség a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben a községek és a városok között, szemben a kontroll területtel, ahol jelentős volt az eltérés településtípustól függően. A szervezett egészségszűrésen való részvételi arány a romák körében szignifikánsan magasabb volt az intervenciós területen, mint a kontroll területen (90% és 22%).