Háttér - Az anyától való elválasztás fontos szakasza az életnek és az időzítése alapvetően meghatározhatja a későbbi stresszekkel szembeni ellenálló képességet. Az egyik legfontosabb stresszfüggő megbetegedés a stresszfekély. Célkitűzés és módszertan - Ezért megvizsgáltuk a gyomornyálkahártya érzékenységét hideg (16 °C) vízbe mártásos stresszel (VMS, 3 óra) szemben felnőtt (75 napos) nőstény és hím patkányokon, akik különböző időpontokban (a 17., 21., 30., 36. vagy 42. postnatalis napon) voltak elválasztva. A stresszel való kapcsolatot az elválasztáskor VMSz-en átment csoport kontrollokkal való összehasonlításával tanulmányoztuk és vérmintákat gyűjtöttünk kortikoszteronmeghatározásra a gyomorminták gyűjtésének időpontjában. Eredmények - Az elválasztás ideje erőteljesen befolyásolta az összes vizsgált paramétert. A VMS indukálta gyomorfekély-képződés a legkisebb a 36 napos korban elválasztott állatokban volt, függetlenül az elválasztáskori VMS-prekondicionálástól, vagy a nemtől, annak ellenére, hogy a nem erősen hatott a kortikoszteronszintekre és a testsúlyra. Az elválasztáskori VMS csak a 30 napos korban elválasztott állatok testsúlyát befolyásolta, ami nagyobb volt a stresszelt csoportban. A fekély mérete nem mutatott általános korrelációt a kortikoszteronszinttel. Következtetések - Összefoglalva, eredményeink alátámasztják, hogy az elválasztás időzítése hosszú távú hatást gyakorol a gyomornyálkahártya ellenálló képességére a fekélyképződésre vezető stresszelő hatásokkal szemben. A postnatalis 30-36. nap tűnik a patkányok elválasztására legoptimálisabbnak mindkét nemben, mivel mind a korábbi, mind a későbbi elválasztás növeli az érzékenységet. A nőstények érzékenyebbnek tűnnek a hímeknél az elválasztás hatására.