A célzott támadáspontú molekulák új generációja a krónikus lymphocytás leukaemia terápiájában / Deepa Jeyakumar, Susan O'Brien
Bibliogr.: p. 10. - Abstr. hun..
In: Onkológia. - ISSN 2062-7041. - 2017. 7. évf. 1. sz., p. 2-10.
A krónikus lymphocytás leukaemia (CLL) terápiájában nemrég engedélyezett számos új, célzott támadáspontú kezeléssel jelenleg több lehetőségünk is van a betegség gyógyítására. A Bruton-tirozinkináz gátlói - az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelete (FDA) által elsőként jóváhagyott szer az ibrutinib ebben az osztályban - és a foszfoinozitol-3-kináz gátlói (az idelaliszibbel mint első engedélyezett készítménnyel) ígéretesnek tűnnek, mivel általában jól tolerálhatók és nagy hatékonyságot mutatnak ebben a kórképben. Különös jelentőségük van az idősebb betegek kezelésében, akik kevésbé képesek tolerálni a kemo-immunoterápiával társuló myelosuppressiót (és a következményes fertőzéseket). Mint gyógyszercsoportnak, a B-sejt-receptor gátlóinak van néhány egyedülálló mellékhatása, például a lymphocytosis redisztribúciója. Különösen az ibrutinibre jellemző toxikus mellékhatások közé tartozik a vérzés és pitvarfibrilláció kockázatának növekedése. Az idelaliszibnek is van néhány egyedi mellékhatása: transaminitis, colitis és pneumonitis. A CLL kezelésére nemrég jóváhagyott célzott terápiák közé tartoznak az újabb, CD20-ellenes monoklonális antitestek közé sorolható obinutuzumab és ofatumumab, valamint a B-sejtes lymphoma-2-t gátló venetoklax. Cikkünk áttekinti azokat a klinikai adatokat, amelyek a B-sejt-receptorok gátlóinak engedélyezéséhez vezettek a CLL kezelésében, valamint kiemeli a klinikai fejlesztésben megjelent újabb készítményeket, amelyek célpontjai a jelenleg elérhető terápiák esetében is támadáspontként szolgáló kinázok.