A petevezeték-átjárhatóság vizsgálómódszereinek összehasonlító elemzése / Lőrincz Judit, Jakab Attila, Török Péter
Bibliogr.: p. 329-330. - Abstr. hun., eng.
In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2017. 158. évf. 9. sz., p. 324-330. : ill.
Az infertilitás leggyakoribb és egyértelmű organikus oka a petevezetékek lezártsága. Az átjárhatóság vizsgálatára már számos módszer áll rendelkezésünkre. A hiszteroszalpingográfia kontrasztanyagos röntgeneljárás, amely a méhüreg alaki rendellenességeit és a petevezetékek lefutását mutatja, azonban sugárterheléssel jár, és nem ad információt egyéb kismedencei eltérésekről. A szono-hiszteroszalpingográfiával hasonló érzékenységgel és fajlagossággal vizsgálhatjuk a méh üregét és a petevezetékek átjárhatóságát ultrahang segítségével, egyúttal a kismedencei képletek vizsgálatára is lehetőségünk van. A transvaginalis hidrolaparoszkópia egy új, minimálisan invazív vizsgálómódszer, amely során a hüvely hátsó boltozatán keresztül bevezetett endoszkóp segítségével a petevezetékek és petefészkek direkt vizsgálatára van mód. A laparoszkópos kromopertubáció a meddőségi kivizsgálás "gold standard"-ja, amely invazivitással és altatással jár, valamint az ellátó intézményt is jobban terheli. Biztonságos és költséghatékony átjárhatósági vizsgálat az office hiszteroszkópia során végzett szelektív pertubáció. Az ambulanter elvégezhető átjárhatósági vizsgálatok negatív prediktív értéke magas, így ezek a meddőségi kivizsgálás első vonalában választásra javasolt módszerek.