Klinikai vizsgálatunkban trimetazidin gyógyszeres terápia hatékonyságát és biztonságosságát elemeztük stabil angina pectorisban szenvedő betegek bevonásával olyan társbetegségek fennállása esetén, ahol trimetazidin alkalmazása előtérbe kerül: 2-es típusú diabetes mellitus, metabolikus szindróma és perifériás artériás érbetegség. A vizsgálatba összesen 1537 stabil angina pectorisban szenvedő beteg került bevonásra. Eredményeink szerint a 6 hónapos trimetazidin terápia a betegek többségében hatásosnak bizonyult. Az anginás rosszullétek heti gyakorisága (2, 8, 2, 3, 1, 0, 1, 6), súlyossága (CCSC 1,77+-1,6 vs. 1,22+-1,4) és a felhasznált gyors hatású nitrát heti mennyisége (1, 7, 2, 6, 0, 6, 1, 3) klinikai értelemben jelentős, szignifikáns regressziót mutatott (p<0,05). Terheléses EKG során értékelésre került a funkcionális státusz (6,1+-2,0 METs vs. 6,5+-1,8 METs), az angináig (6,0+-2,7 perc vs. 6,7+-2,7 perc) és az 1 mm-es ST-depresszióig eltelt idő (5,7+-2,8 perc vs. 6,8+-2,9 perc), amely mindhárom paraméter esetén szignifikáns javulást eredményezett (p<0,05). Bal kamra globális szisztolés funkciója (ejekciós frakció) és bal pitvari töltőnyomás (E/e?) tekintetében szignifikáns változást nem észleltünk (p=0,32 és p=0,67). Az artériás stiffness paraméterek közül a pulzushullám terjedési sebesség (PWV) értékében találtunk szignifikáns regressziót (11, 3, 2, 3, 10, 5, 2, 1, 0, 05). Alcsoport-analízis során 2-es típusú diabetes mellitus, metabolikus szindróma és perifériás artériás érbetegség esetén a fentiekkel egyező pozitív változások voltak igazolhatók, különbséget az alcsoportokban a vizsgált paraméterek tekintetében nem találtunk. Perifériás artériás érbeteg csoportban meghatározásra került a dizbáziás távolság (MWD), amely a kezelés során szignifikánsan, 12%-kal nőtt (p<0,05). A 6 hónapos trimetazidin kezelés mellett a CRP, húgysav, HgbA1c és a vércukor értékeiben észleltünk klinikailag értékelhető, szignifikáns javulást (p<0,05). A kezelés tolerálhatósága a betegek túlnyomó többségében kiváló, illetve jónak volt minősíthető, miközben szignifikáns mértékben javult a betegek életminősége. A mellékhatások előfordulása alacsony volt.