A diabéteszes makulaödéma (DMÖ) a diabetes mellitus súlyos látásromlást okozó mikrovaszkuláris szövődménye. Európában az 50 év alatti lakosság körében ez az egyik leggyakoribb súlyos látásromlást okozó betegség. Az ETDRS-tanulmány alapján végzett lézerkezelések több évtizeden keresztül az egyetlen terápiás lehetőséget jelentették a betegség kezelésében. Az intravitrealis szteroidok és a vaszkuláris endotheliális növekedési faktor (VEGF)-gátló terápiák segítségével már nemcsak a látásvesztés kerülhető el, hanem az esetek jelentős részében látóélesség-javulás is remélhető. A klinikai vizsgálatok eredménye alapján a vízusromlással járó centrumot is érintő makulaödémák első vonalbeli kezelését jelenleg az intravitrealisan alkalmazott VEGF-gátló terápiák jelentik. A lézerkezelések továbbra is részét képezik a terápiás eszköztárnak, de indikációs körük jelentősen szűkült. Az újabb terápiák megjelenésével párhuzamosan fejlődött a diagnosztikus háttér is. A nagy felbontású optikai koherencia tomográfiás vizsgálóberendezések ma már nélkülözhetetlen eszközei a makulabetegségek diagnosztikájának és a kezelések monitorozásának.