A Point-of-Care technológiák régóta segítik a klinikai döntéshozatalt. Az elmúlt évtizedek változásainak következtében azonban egyre inkább a mindennapok gyakori vizsgálóeljárásaivá válnak és egybecsengenek a sürgősségi ellátásra jellemző "bárkinek, bármikor, bárhol" szemlélettel. Az összefoglaló írás célja egy rövid történeti áttekintést követően a Point-Of-Care technológiákkal kapcsolatos alapfogalmak tisztázása, alkalmazásuk feltételeinek ismertetése, illetve a laktát példáján bemutatva a limitációk és lehetőségek problémakörének felvetése. A labortechnikák mellett szó esik a Point-of-Care képalkotó diagnosztikáról is, annak leggyakoribb képviselőjéről, az ultrahangról, mely nemcsak a hospitális, de a prehospitális ellátásban is döntéstámogató, adott esetben diagnosztikus eszköz lehet az ellátó kezében.