A sürgősségi betegellátás hatékony működtetése meghatározó fontosságú a sürgősségi betegellátásra szoruló egyének életben maradási esélyéhez vagy optimális egészségi állapotuk megőrzéséhez. Ehhez nélkülözhetetlen olyan képzett és kompetens sürgősségi ellátást nyújtó munkacsoportot működtetni, amelynek már az első láncszeme adekvát ellátást nyújt. Ezt a feladatot Magyarországon az Országos Mentőszolgálat látja el. Vizsgálatunkban arra kerestünk választ, hogy a helyszíni mentőszolgálat által végzett sürgősségi ellátás a végleges betegút kimenetelét befolyásolja-e, és ha igen, hogyan. Adatainkat a Budapesti Bajcsy Zsilinszky Kórház Sürgősségi Osztályán és aktív betegellátó osztályain gyűjtöttük, 2013-14 évben. (N = 9074). Betegeinket két csoportra osztottuk, annak megfelelően, hogy az OMSZ által történt iránydiagnózis és kezdő terápia megfelelő volt-e (A csoport), vagy helytelen volt (B csoport). Eredményeink arról győztek meg, hogy az adekvát helyszíni kezeléssel (A csoport) felvett betegek számára szignifikánsan (p<0,05) rövidebb kórházi tartózkodási időre volt szükség, mint a helytelen diagnózissal beérkezők esetében (B csoport). A mortalitási adatokban nem találtunk szignifikáns különbséget a két csoport tagjai között.