Bevezetés: Mind az öngyilkos magatartás, mind az arzénnal szennyezett ivóvíz fogyasztása súlyos népegészségügyi problémát jelent. Az epidemiológiai és az állatkísérletes vizsgálatok eredményei szerint a magas arzénbevitel kockázati tényezője a depressziónak is. Mivel a kezeletlen depresszió az öngyilkos magatartás leggyakoribb rizikófaktora, feltételeztük, hogy az ivóvíz arzénszennyezettsége összefüggésben állhat a szuicídiumok gyakoriságával. Módszer: Azokat az 500 lakosnál nagyobb lélekszámú magyarországi településeket vontuk be a vizsgálatba, ahol legalább egy évből volt vezetékes ivóvíz arzénszint adatuk a 2005 és 2011 közötti időszakban (n=1639). A településeket a helyi ivóvíz arzénszennyezettségének mértéke szerint négy csoportba osztottuk, majd ezen csoportok korstandardizált öngyilkossági rátáját hasonlítottuk össze. Eredmények és megbeszélés: Település szinten pozitív összefüggést találtunk az ivóvíz arzéntartalma és a szuicid ráták között. Ezen eredmények az öngyilkosság megelőzésben való hasznosíthatóságukon túl részben magyarázatul szolgálhatnak a hazai szuicid mortalitás több mint száz éve leírt területi egyenlőtlenségére is, mivel az ivóvíz magas arzéntartalma elsősorban a tradicionálisan magas szuicid rátájú Bács-Kiskun, Csongrád, Békés és Hajdú-Bihar megyékre jellemző.