Célkitűzések: A szerzők a Magyar Nőorvos Társaság Északkelet-Magyarországi Szakcsoportjának vezetőségi tagjaiként előretekintő adatgyűjtéssel kívánták felmérni az észak-magyarországi (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megyék) és az észak-alföldi régió (Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék) összes (1 klinika, 6 megyei osztály, 13 osztály) szülészeti és nőgyógyászati fekvőbeteg-ellátó egységének 2015. évi forgalmi adatait. Az országos adatokkal való összehasonlítás célja a lakosságarányos és a tényleges szülészeti eredmények viszonyának meghatározása volt. Anyag és módszer: A Magyar Nőorvos Társaság Északkelet-Magyarországi Szakcsoportja 2013-ban döntött a már több mint egy évtizede folytatott éves szülészeti-nőgyógyászati adatgyűjtés pontosításáról és bővítéséről. Az előretekintő adatgyűjtés a szokásos Tauffer-statisztikán túl olyan elemekkel bővült, amelyek a korábban hiányzó adatok - például nem műtéttel kezelt méhen kívüli terhességek, ikerszülések közötti kora- és érett szülések megoszlása, császármetszések vezető indikációi, epidurális érzéstelenítés előfordulása - figyelembe vételével lehetőséget ad a szülészeti tevékenység részletesebb bemutatására. Nőgyógyászati tevékenységük átfogó értékeléséhez részletes adatgyűjtést vezettek be a nőgyógyászati műtétek indikációs és technológia csoportokon belüli részletezésére, valamint a nőgyógyászati onkológiai tevékenység epidemiológiai és műtéti kezelésével kapcsolatos indikátorainak feltárására. Eredmények: Az Északkelet-magyarországi ikerrégió lakossága 2015-ben Magyarország lakosságának 26,8%-át adta. Itt az ország összes szülésének 28,2%-a, a spontán vetélések 29,5%-a, az abortuszok 35,4%-a és a méhen kívüli terhességek 30,7%-a került ellátásra, a spontán hüvelyi szülések 30,8%-a, a császármetszéseknek pedig 24,3%-a területünkön zajlott. Az országos császármetszés-frekvencia 37,8%, az északkeleti ikerrégióban 32,5% volt. Ezeken az osztályokon a császár-metszések vezető indikációi csökkenő sorrendben a méhen végzett előzményi műtét (24%), magzati distress (23%), fekvési/tartási rendellenesség (17%), inertia (11%), téraránytalanság (7%), anyai betegség (6%), lepényleválás (3%), placenta praevia (1%), chorioamnionitis (1%), nemi szervi fertőzés (0,S%) és magzati fejlődési rendellenesség (0,4%) voltak. A koraszülés-frekvencia 7,4%-nak (ezek egyharmada indukált koraszülés), a koraszülöttségi ráta pedig 8%-nak bizonyult. A régió koraszülöttségi frekvenciája az országos átlag 87%-ának megfelelő. A hüvelyi szülések 9,7%-ában epidurális érzéstelenítés és 1,6%-ban vacuum extrakció történt. A regionális 6,3%o és az országos 5,7%o-es perinatális mortalitási adatok kedvező tendenciát mutattak. Az IVF-kezelést követően 2015-ben regisztrált spontán vetélések és szülések regionális adatai alapján IVF-kezelést követően OR=0,66 (95% Cl: 0,66-1,06) eséllyel következik be spontán vetélés. A várandósság során leggyakrabban előforduló társult anyai betegségek a diabetes (3,7%) és preeclampsia (3,1%) voltak. A súlyos szövődmények között atonia (0,9%), HELLP-szindróma (0,2%) és coagulopathia (0,2%) fordult elő a leggyakoribban, és 22 esetben (0,09%) kényszerültek méheltávolításra.