BEVEZETÉS - A hivatalos haláloki statisztikák alulbecslik a cukorbetegség etiológiai súlyát a halálozásban. MÓDSZEREK - A járulékos kockázati hányad módszertanát alkalmazva megbecsültük, hogy a 2000-2009-es időszakban a magyarországi összhalálozás, illetve a 65 éves kor alatti halálozás hányad része volt a cukorbetegségnek tulajdonítható Magyaországon, korrigálva a cukorbetegség és a magasvérnyomás-betegség együttes előfordulására. A cukorbetegség és a magasvérnyomás-betegség prevalenciaadatai az Országos Lakossági Egészségfelmérés 2000, 2003 és az Európai Lakossági Egészségfelmérés 2009 felmérésekből, a cukorbetegségnek tulajdonítható relatív halálozási kockázatok a Kanadai Népegészségügyi Hivatal a Krónikus Betegségek Kanadai Surveillance Rendszere vizsgálatából, a magyar lakosság kor- és nemspecifikus halálozási adatai a Központi Statisztikai Hivatal Demográfiai Évkönyveiből származnak. EREDMÉNYEK - A vizsgált időszakban Magyarországon az összhalálozás 15%-kal, a korai (65 év alatti) halálozás 16%-kal csökkent, míg a cukorbetegség okozta, magasvérnyomás-betegségre korrigált halálozás mindössze 6%-kal csökkent, a cukorbetegség okozta korai halálozás pedig 4%-kal emelkedett. Ennek következtében a halálozáson belül a cukorbetegség részaránya 2009-re 4,6%-ról 5%-ra, a korai halálozáson belüli részaránya 4,3%-ról 5,5%-ra nőtt, annak következtében, hogy a cukorbetegség prevalenciája emelkedett a 2000. évi 6,9%-ról 8,2%-ra. A cukorbetegségnek tulajdonítható halálozás mintegy 2,5-szerese a haláloki statisztikákban szereplő értéknek. KÖVETKEZTETÉS - A cukorbetegség és fő kockázati tényezői, az egészségtelen táplálkozás és az elégtelen testmozgás következtében kialakuló túlsúly és elhízás korunk egyik legjelentősebb népegészségügyi kihívása. A betegség szövődményei révén már ma is óriási betegségterhet jelent. Hazánkban a cukorbetegség halálozási mutatói jóval kedvezőtlenebbek, mint az a hivatalos halálozási statisztikák alapján vélelmezhető.