Célkitűzés: A kutatásunk célja feltárni a vizsgált populáció attitűdjeit vastagbéldaganattal, annak szűrésével és egyéb más szűrésekkel kapcsolatban, valamint azonosítani azon tényezőket, melyek jelentős befolyással vannak a szűrésen történő részvételre. Adatok és módszerek: Saját szerkesztésű önkitöltős kérdőív segítségével kvantitatív keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk 2013-ban Pécs városában. A vizsgálatba 40-70 éves kor közöttiek kerültek bevonásra, kizárási kritérium a diagnosztizált daganatos megbetegedés volt. Eredmények: A férfiak nagyobb eséllyel állítják, hogy akkor kell szűrésen részt venni, amikor már tüneteket észlelnek. A magasabb iskolai végzettségűek, jobb anyagi helyzettel rendelkezők pedig szignifikánsan nagyobb számban gondolják, hogy a tünetek észlelése előtt szükséges elmenni szűrővizsgálatra (p<0,001). Az alacsonyabb iskolai végzettségűek (p=0,025) és akik gyakrabban járnak orvoshoz (p=0,040) szignifikánsan többen mennének szűrővizsgálatra, ha azt az orvos javasolná. Az életkor előrehaladtával egyre jobban elfogadottabbnak számítanak az invazív vizsgálatok (kolonoszkópia, szigmoideoszkópia, kapszula endoszkópia) (ß=0,228; p=0,004). Azon részvevők, akiket korábban egészségügyi dolgozó informált a vastagbéldaganatról, jobban preferálják a noninvazív szűrési módszereket. Akik bármikor szívesen részt vennének vastagbélszűrővizsgálaton, szignifikánsan több egyéb más szűrővizsgálaton vettek részt az elmúlt egy évben. Következtetések: Összegezve, a vastagbélszűrésen történő részvételre a támogató tényezők és a visszatartó tényezők döntő hatással bírnak. A visszatartó tényezők leküzdhetőek, a támogató tényezők erősíthetőek lennének az egészségügyi dolgozók által, mert kellő befolyással rendelkeznek a prevenciós szemlélet megalapozásában, amely az attitűd pozitív irányba történő elmozdulását eredményezné a vastagbéldaganat szűrésével kapcsolatban.