Célkitűzés: A várandósság során számos anatómiai, élettani és pszichológiai változás történik . Ezek a változások akár kedvezőtlenül is befolyásolhatják a kismamák egyensúlyérzékét, emiatt gyakrabban elveszíthetik egyensúlyukat, nagyobb eséllyel vannak kitéve az elesés veszélyének. A kutatás célja feltárni a terhesség alatti egyensúlyzavarok gyakoriságát; az egyensúlyt befolyásoló tényezőket; és az egyensúlyzavarokból származó esések számát, körülményeit. Vizsgálati anyag, módszer: A keresztmetszeti, leíró kutatás célcsoportja azok , akik a felmérés ideje alatt várandósak, illetve eddigi életük során legalább egyszer várandósak voltak. A mintavétel nem véletlenszerű, a hólabda effektus módszerével történt (n=211). A kutatást két saját szerkesztésű kérdőívvel végeztük, melyeknek főbb kérdéscsoportjai: szociodemográfiai adatok, szülészeti nőgyógyászati anamnézis, megbetegedések, testmozgás, egyensúlyváltozás, egyensúly zavarok , elesések részletes körülményei. Ezen felül használtuk a nemzetközi Tevékenység Specifikus Egyensúly kérdőívet, mely a várandós nők egyensúlyozó képességükkel kapcsolatos magabiztosságát mérte fel. A leíró statisztikai elemzés mellett X2 próbát végeztünk (SPSS 20.0 programmal) 95%-os valószínűségi szinten (p<0,05). Eredmények: A jelen vizsgálat eredményei szerint a várandósok 40%-a terhessége kezdete óta gyakrabban veszti el egyensúlyát . Az egyensúlyzavarok szignifikánsan gyakoribbak a III. trimeszterben. Akik terhességük alatt gyakrabban szenvedtek egyensúlyzavarban , szignifikánsan gyakrabban estek el. Akiket terhességi panaszaik, súlygyarapodásuk kevésbé zavartak a mindennapi aktivitásban, szignifikánsan gyakrabban vesztették el egyensúlyukat. A terhesség alatti testmozgás, a kismamatorna nem befolyásolta szignifikánsan az egyensúlyzavarok gyakoriságát. A vizsgálat eredményei csupán tájékoztató jellegűek és a következtetések általánosításra nem nyújtanak lehetőséget. Következtetések: A terhesség során fellépő egyensúlyzavar nem elhanyagolható probléma. Már a várandósság kezdetén célszerű lenne felhívni a kismamák figyelmét a lehetséges egyensúlyzavarra, megelőzési módszereire és következményeire: zúzódások, bokatörés, csuklótörés, agyrázódás stb.