A növekvő létszámú, öregedő társadalmunkban növekvő arányú idős betegek anyagcsere-betegségeinek, így lipidanyagcsere-zavarainak rendezése komoly feladat. Heterogén betegcsoportról van szó, amit nem kezelhetünk egységes elvekkel és célokkal. Fontos a páciens biológiai korának, szellemi és fizikai állapotának, emellett önállóságának, sérülékenységének, társbetegségeinek figyelembevétele. Kevés - idős betegeken végzett - vizsgálat és evidencia áll rendelkezésünkre. A szerző áttekinti ezeket, valamint a betegpopuláció jellemzőit, az időskorú betegekre vonatkozó ajánlásokat, megfogalmazza a témához fűződő saját, belgyógyászként, diabetoló­gus­ként, geriáterként szerzett tapasztalatait. Célja a kérdés, a feladat fontosságának hangsúlyozása, gondolat- és véleményébresztés.