Az Egészségügyi Radiológiai Mérő és Adatszolgáltató Hálózat (ERMAH) korábban az egészségügyi főhatósághoz tartozó Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szervezeti keretein belül működött. 2012-ben és 2013-ban a Hálózat laboratóriumait működtető Sugáregészségügyi Decentrumok a Megyei Kormányhivatalok Népegészségügyi Szakigazgatási Szerveihez tartoznak. Az egészségügyi miniszter 8/2002. (III.12.) EüM rendelete alapján a hálózat feladata az ágazatra háruló környezeti sugárvédelmi, sugáregészségügyi feladatok ellátása normál időszakban és nukleáris, illetve radiológiai veszélyhelyzetben egyaránt. A mérőhálózat tevékenységét az Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) által kidolgozott és az országos tiszti főorvos által jóváhagyott éves mintavételi és vizsgálati program határozza meg. A fent említett rendelet alapján az ERMAH szakmai módszertani irányítását az OSSKI végzi, az adatokat az ERMAH Információs Központ (ERMAH IK) gyűjti és dolgozza fel. Ez utóbbi az OSSKI-ban működik, ahol a mérési adatokból kiindulva, légzésteljesítmény, ivóvíz- és élelmiszerfogyasztási adatok, valamint belégzési és lenyelési dózis konverziós tényezők felhasználásával meghatározzák a hazai lakosság mesterséges forrásokból (elsősorban a csernobili eredetű 137Cs-tól) származó sugárterhelését. A rendelet meghatározza azokat az ÁNTSZ intézeteket is, amelyek az ERMAH laboratóriumokat működtetik. Ettől azonban az ÁNTSZ időközben bekövetkezett átszervezése miatt már eltérések mutatkoznak. 2012-ben és 2013-ban hat középszintű laboratórium működött a Hálózatban: Győrben, Budapesten, Miskolcon, Debrecenben, Szekszárdon és Szegeden. A mérési programok végrehajtásában az OSSKI akkreditált laboratóriuma is részt vett. A normál időszaki ellenőrzési program kiterjed a lakosság sugárterhelésének közvetlen vagy közvetett becsléséhez felhasználható minták, azaz levegő (aeroszol és fall-out), felszíni víz, talaj, növényzet (takarmány és fű), növényi eredetű élelmiszerek (gabona, zöldség, gyümölcs, kenyér), állati eredetű élelmiszerek (tej, tejtermék, hús, tojás), vegyes élelmiszer, továbbá ásványvíz és ivóvíz vizsgálatára, valamint a környezeti gamma-dózisteljesítmény mérésére. A monitorozó jellegű összes-béta aktivitás mérések mellett a hálózat laboratóriumaiban nagy számban folytatnak nuklidspecifikus - elsősorban gamma-spektrometriai - vizsgálatokat is. A 275/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet hatályba lépése óta ivóvízben trícium méréseket, továbbá ivóvízben, tejben és vegyes élelmiszerben 90Sr meghatározásokat is kell végezni. Jelen dolgozat az ERMAH Információs Központba beküldött adatok alapján értékeli a 2012-es és 2013-as év eredményeit. Ezen adatbázis szerint 2012-ben a laboratóriumok az ERMAH mintavételi és vizsgálati programon belül az ország egész területéről származó 2884 db minta, 2013-ban 2722 db minta aktivitáskoncentrációját határozták meg. A vizsgálati eredményeknek az előző években kapott adatokkal való összevetéséből megállapítható, hogy a főbb környezeti elemekben, valamint az emberi fogyasztásra kerülő élelmiszerekben és ivóvízben a túlnyomórészt természetes eredetű összes-béta aktivitás kisebb-nagyobb ingadozásoktól eltekintve nem változik, a mesterséges 137Cs aktivitáskoncentrációja pedig - a talajminták kivételével - az alkalmazott méréstechnika kimutatási határa körül mozog vagy a kimutatási határ alatt van.