A magasvérnyomás-betegség kezelésének szükségességét és mikéntjét a hipertóniás egyén vérnyomásértékén túl a személyre jellemző teljes kardiovaszkuláris kockázat dönti el. Így a kezelés megtervezésekor nem elég a hipertónia súlyosságából kiindulni, hanem meg kell becsülnünk betegünk szív- és érrendszeri betegségekre vonatkoztatott kockázatát. A tradicionális kardiovaszkuláris kockázati tényezőkön alapuló kockázatbecslés prognosztikai értéke korlátozott. Ezért szükséges a szűrővizsgálatok elvégzése tünetmentes szervkárosodás irányában. A hipertónia a szívet, az ereket és vesét egyaránt károsítja, speciális módszerekkel még tünetmentes szakban kimutathatók ezek a hipertenzív szervkárosodások. Jelen összefoglaló közlemény célja az ereket és a szívet érintő, tünetmentes elváltozások jelentőségének és kezelésének rövid ismertetése.