A hipertónia továbbra is meghatározó kockázati tényezője a koszorúér-betegségnek, a szívelégtelenségnek, a stroke-nak, a vesebetegségeknek, a perifériás obliteratív érbetegségnek, az atherosclerosisnak. Magyarországon a felnőtt lakosok körében a hipertónia a leggyakoribb betegség, ez kb. 3 482 000 főt érint. A hipertóniás beteg kezelésének elsődleges célja a cardiovascularis morbiditás és mortalitás kockázatának a csökkentése. A vérnyomáscsökkenés tényének fontosságát mutatja, hogy egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszercsoportok között nincs érdemi különbség a vérnyomáscsökkentő hatékonyság és mortalitás csökkentés tekintetében. Második vagy III. fokozatú hipertónia esetén (160-179/100-109, illetve >180/110 Hgmm) minden esetben már a kezelés indításakor gyógyszerkombináció javasolt. Előnyben részesülnek azok a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, amelyek 24 órás hatással és napi egyszeri adagolással rendelkeznek, mert az egyszerűbb kezelés jobb beteg-együttműködést eredményez.