Az elmúlt évszázadokban a szülészorvosok különféle módszereket és eszközöket alkalmaztak a magzat eltávolítására a szülőcsatornából, amikor a természetes úton történő szülés nem volt lehetséges. Számos fogót használtak és használnak ma is, például a Tarnier-féle fogót, a Pajot-Naegele-féle kimeneti fogót, a Kielland-féle fogót és a Simpson-Braun fogót. A fogóhasználat elterjedt szülészeti eljárás szerte a világon a magzat vagy az anya életének megmentésére, a kitolási szakaszban kialakult, előre nem látható, akut komplikáció esetén. A fogóhasználatnak jelenleg három főbb indikációja elfogadott: elhúzódó kitolási szak, magzati vagy anyai distress a kitolási szakban. "A sötétség szörnyeket teremt" felkiáltással utasítják vissza sokan a szülészeti fogó életmentő szerepét, mert használata félelmet ébreszt a vajúdó nőben és a kevésbé gyakorlott szülészorvosban is. Ezért rendkívül fontos a szülészorvosok, különösen a rezidensek számára képzést tartani a fogóhasználat előnyeiről és technikáiról. Emellett a terhes nőket is fel kell világosítani a fogóhasználat lehetséges életmentő szerepéről a szülés során.