Módszertani és biológiai megfontolások a parathormonszintek értékelésében: a határértékek megbízhatósága a klinikai gyakorlatban / Toldy Erzsébet [et al.]
Bibliogr.: p. 133. - Abstr. hun., eng.
In: Magyar Belorvosi Archivum. - ISSN 0133-5464. - 2016. 69. évf. 2-3. sz., p. 123-133. : ill.
A parathormon (PTH) szintjének pontos és megbízható ismerete a mellékpajzsmirigy- és a csontanyagcsere-betegségek diagnózisában és a kezelés követésében elengedhetetlen. A krónikus veseelégtelenségben kialakuló osteodystrophia típusainak elkülönítésében, illetve az erre alkalmazott terápia követésében jelenleg ugyancsak az egyetlen noninvazív módszer a PTH meghatározása. A PTH-szintre alapozott algoritmusokat a klinikai gyakorlatban kiterjedten alkalmazzák, ezért különösen fontos, hogy a meghatározott érték a biológiailag hasznosítható hormonról adjon információt. Ennek érdekében az elmúlt évtizedektől egészen napjainkig a PTH-mérési módszerek újabb és újabb generációit fejlesztették ki. Ma már a 4. generációs PTH-mérési módszer birtokában a hormonszintek értékelésekor a módszerek közötti eltéréseket is mérlegelni kell. Emellett elengedhetetlen a D-vitamin-ellátottság ismerete úgy a normális, mint a beszűkült vesefunkció esetében. Még ép vesefunkció mellett is kérdéses, hogy megfelelőek-e a gyakorlatban alkalmazott döntéshozatali határértékek, hisz a plazma PTH-szintjét az ismert szabályozó mechanizmuson kívül több tényező (életkor, nem, etnikum, vesefunkció, diabetes, D-vitamin-ellátottság, Mg-szint, BMI, testösszetétel, koffein- és alkoholfogyasztás stb.) befolyásolja. Mindezekért a szerzők célja, hogy átfogó képet adjanak a PTH laboratóriumi diagnosztikájának korlátairól. Összefoglalják a PTH-szint szabályozását, illetve értékelését befolyásoló preanalitikai és analitikai faktorokat. Felhívják a figyelmet a döntéshozatali határértékek meghatározásának korlátaira, egyrészt az irodalmi adatok, másrészt saját eredményeik alapján.