Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=120570
MOB:2016/2
Szerzők:Böcskei Anna; Lipienné Krémer Ibolya; Dobos Attila
Tárgyszavak:SZÜLÉSZNŐK; SZÜLÉS; FOGYATÉKKAL ÉLŐK
Folyóirat:Egészségfejlesztés - 2015. 56. évf. 5-6. sz.
[https://ojs.mtak.hu/index.php/egfejl/index]


  A szülésznő szerepe mozgásukban korlátozott várandós nők szülőszobai ellátásában / Böcskei Anna, Lipienné Krémer Ibolya, Dobos Attila
  Bibliogr.: p. 38-39. - Abstr. hun., eng.
  In: Egészségfejlesztés. - ISSN 1786-2434, eISSN 2498-6666. - 2015. 56. évf. 5-6. sz., p. 34-39. : ill.


Bevezetés. A kutatás egy olyan problémára hívja fel a figyelmet, mellyel mind a mai napig nagyon keveset foglalkoznak. Bár a fogyatékkal élők és segítésük megítélésével kapcsolatos nézetek pozitív irányú változást mutatnak Magyarországon, a mozgássérült anyákra igen sokszor megvető szemmel néznek. Ha a szülés folyamatát önmagában egy kiszolgáltatott helyzetnek tekintjük, akkor gondoljuk végig, mennyire védtelen egy fizikumában korlátokkal élő, várandós asszony a szülőszobán. Az adatgyűjtés során hamar kiderült, hogy a mozgásukban korlátozott anyák szülészeti-nőgyógyászati ellátásával kapcsolatban hazánk kutatási adatokkal kevéssé ellátott. Célkitűzés: A vizsgálattal azt kívántuk feltárni, milyen akadályokba ütköznek a mozgáskorlátozott asszonyok a terhességet megelőzően, a várandósság és a szülés alatt, illetve gyermekük megszületése után. Kerestük a választ továbbá arra is, hogy az egészségügyi hálózat mennyire felkészült a fogyatékkal élő kismamák ellátására. Össze kívántuk gyűjteni a szülészeti feladatokkal kapcsolatos problémákat, elvárásokat, feladatokat, és igyekeztünk a problémák megoldására javaslatokat szorgalmazni. Minta és módszer: A kutatás alapjául az interjú módszere szolgált, mert ennek alkalmazása során olyan információkhoz juthattunk, melyek más módszer alkalmazásával rejtve maradtak volna. Ez az eljárás nem a számszerű megismerést, hanem a vizsgált jelenség mélyebb megértetését, feltárását teszi lehetővé. A terepkutatásban csak olyan, mozgásukban korlátozott anyák vettek részt, akik az elmúlt 5 év folyamán vállalták az anyaságot, így az interjúk aktuális élményeken alapulnak. Végül az interjúra jelentkezők közül 4 olyan asszonyra esett a választás, akik hasonló szociális körülményekkel rendelkeznek, értelmiségi családból származnak, szakmával rendelkező dolgozó, illetve gyesen lévő anyák. Mindezek mellett gyermekeik nagyjából azonos korúak. Az interjúalanyok anonimak maradtak, ezáltal biztosítva személyiségi jogaikat. Eredmények: A kutatómunka végére nyilvánvalóvá vált, hogy olyan képzési és szervezési problémákkal állunk szemben, melyek mind a mai napig megoldásra várnak. Nem csak a mozgáskorlátozott anyák szüleinek rokonainak, barátainak kell segítséget nyújtanunk. hanem a szülésznőknek és a szakembereknek is erőfeszítéseket kell tenniük, hogy a gyermekvállalás nehézségein könnyíteni tudjanak. Következtetések: Az anyaság vállalása mozgáskorlátozottként nem könnyű feladat, ellátásukat különösen meg-nehezíti a speciális felszereltség és az egészségügyi személyzet ismereteinek hiánya. Célszerű lenne olyan központokat létrehozni, melyek átfogó ellátást nyújthatnak. Javaslatok: Fontos hangsúlyt fektetnünk a speciális eszközök és a speciálisan kialakított helyiségek hozzá-férésére. Fontos továbbá az egészségügyi szakemberek képzése és kommunikációs képességeinek fejlesztése, ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk az integrált ellátás hangsúlyozásáról sem. Végül, de nem utolsósorban, nélkülözhetetlen a mozgáskorlátozott közösségek, támogató szolgáltatások és szervezetek fejlesztése.