A tanulmány célja a kultúra és az (iskolai) egészségkultúra fogalmi kereteinek tisztázása, valamint a köznevelési szintéren történő felmérések módszertanának hazai, illetve nemzetközi feltérképezése. Módszer: A releváns hazai és nemzetközi iskolai egészségkultúra-vizsgálatok módszertanát leíró szakirodalom áttekintése a következő keresőszavak segítségével történt az EISZ- és a PubMed-adatbázisokban: kultúra, egészségkultúra, iskolakultúra, iskolai légkör, felmérés, illetve culture, health culture, school culture, school climate, school ethos, survey. Eredmények: A kultúra olyan komplex fogalom, melynek jelenleg nincsen általánosan elfogadott definíciója. Az (iskolai) egészségkultúra az iskolai élet szerves része, mely - eltérő szinten és minőségben - minden intézményben jelen van. Egy adott intézmény egészségkultúrájának indikátora lehet az iskolai légkör, a biztonság, az iskolai személyzet és a diákok közérzete; az egészséges étkezést és a megfelelő, mindennapos fizikai aktivitást/testnevelést elősegítő, higiénés körülményeket biztosító infrastrukturális környezet; szervezett programjai; az egészségügyi és szociális szolgáltatások hozzáférhetősége; a közvetlen egészség-fejlesztést célzó irányelvei, programjai; valamint a család, a nevelőkörnyezet és a közösség bevonásának mértéke az iskola mindennapjaiba. Az iskolai légkör és egészségkultúra felmérése a nemzetközi gyakorlatban legtöbbször kérdőíves, anonim adat-felvétellel történik, az esetek többségében három célcsoport (iskolai személyzet, családtagok és tanulók) körében, vagy ezek valamelyikében (tanulók/iskolai személyzet). A kutatás célja minden esetben a keresztmetszeti vizsgálat által nyújtott helyzet feltérképezése az adott iskola későbbi adekvát, szükségleteken alapuló iskolai egészségprogramjainak kialakítása érdekében. Következtetések: Az iskolai színtéren történő nemzetközi egészségkultúra- és iskolai légkörkutatás mentén további, hasonló témájú felmérések adaptálására, alkalmazására van szükség hazánkban. A köznevelés intézményeiben történő egészségkultúra-vizsgálatok rendszeres időközönként történő elvégzése lehetővé tenné specifikus, célzott beavatkozások kidolgozását, melyekkel az általános egészségi állapot és egészségkultúra területén egy adott intézményben hatékonyabb beavatkozások érhetőek el.