Bevezetés: A stroke egyik következménye a felső végtagi funkciók romlása. A rehabilitáció eredményesebbé tételére számos új eljárást dolgoztak ki az elmúlt évtizedekben. Fejlett technológián alapuló, új alkalmazási lehetőségek közé tartoznak a célorientált, magas ismétlésszámú gyakorlatok kivitelezését elősegítő, gyakran, de nem feltétlenül robottal működő eszközök. Ezek alkalmazása napjainkban kezd elterjedni. Módszer: A szerzők egy felső végtagi tehermentesítést biztosító eszközzel (ArmeoSpring), 12 stroke-on átesett, krónikus állapotú beteg bevonásával cross-over pilot tanulmányt végeztek. Minden beteg négyhetes rehabilitációs programban részesült, amely két részre oszlott: az egyik kéthetes időszakban (kontrollfázis) a betegek csak hagyományos gyógytornában részesültek, míg a másik kéthetes időintervallumban (vizsgálati fázis) az eszköz által biztosított kezelésben is, alkalmanként 30 percig, 10 egymást követő munkanapon át. A Fugl-Meyer-skála felső végtagi motoros tesztjét, a módosított Ashworth-értéket, a Functional Independent Measure (FIM) skálát és a Barthel-indexet mérték fel a terápiás program minden egyes fázisa előtt és után. Eredmények: A vizsgálati fázis ideje alatt öt betegnél, a kontrollidőszakban pedig két esetben mutatkozott javulása Fugl-Meyer-értékben, míg öt esetben nem volt eltérés. A funkcionális skálákban érdemi változás nem volt, de ezek értéke már a beválasztáskor is magas volt. Minden részt vevő páciens hasznosnak találta a kezelést, és egy hasonló kezeléssorozatban újra szívesen részt vennének. Következtetés: A pilot vizsgálat arra utal, hogy a krónikus stádiumú stroke-on átesett betegek hagyományos rehabilitációs programjának kiegészítése célorientált, nagy ismétlésszámú gyakorlást biztosító eszközzel előnyös lehet még a viszonylag jó funkcionális állapotú betegek számára is.