A kilégzett levegő hőmérsékletének (exhaled breath temperature - EBT) nyugalmi légzés során történő mérése a légúti gyulladás nem invazív monitorozásának egyszerű módja. A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) egyik jellemzője a légúti gyulladás, amely a betegség exacerbációjakor súlyosbodik. Az azonban eddig nem ismert, hogy a maximális EBT hogyan változik COPD-ben. A kilégzett hőmérsékletet megmértük (X-halo, Delmedica Investments)19 nem dohányzó (kor: 28+-11 év, átlagtstandard deviáció) és 19 dohányos/ex-dohányos kontroll (53+-9 év) alanynál, valamint 20 stabil COPD-s betegnél (66+-8 év) és 17 beteg esetében COPD akut exacerbáció (COPDAE) kezdetén és a kezelést követően (kor: 65110 év). Spontán köpetet gyűjtöttünk a betegektől exacerbáció alatt. A csúcs EBT különbözött a csoportok között (Kruskal-Wallis próba, p=0,02), alacsonyabb volt stabil COPD-ben (34,00 /33,35-34,34/ °C; medián /interkvartilis tartományi), mint dohányos/ex-dohányos kontroll alanyoknál (34,51/34,20 34,68/°C,p<0,05). A csúcs EBT magasabb volt AECOPD kezdetén (34,58/34,12 34.99/°C, p<0,05), mint stabil állapotban, és pozitív korrelációt mutatott a köpet gyulladásos sejtszámával (p=0,049, r2=0,30; Spearman-próba) és neutrofil granulocyta arányával (p=0,03, r2=0,36). A csúcs EBT a kezelést követően alacsonyabb volt (34,10 /33,72-34,43/ °C, p=0,008; Wilcoxon-próba), mint az AECOPD kezdetén. A nyugalmi légzés során mért kilégzett levegő hőmérséklet csúcsértéke megemelkedik COPD akut exacerbácíójában és feltételezhetően kapcsolatban áll a légúti gyulladással. További longitudinális tanulmányok szükségesek, amelyek az EBT-mérés szerepét vizsgálják a COPD aktivitásúnak monitorozásában.