Bevezetés: A szaglás csökkenése, mint a neurodegeneratív megbetegedések egy korai tünete már régóta ismert. Munkánk során célunk a neurodegeneratív megbetegedésekben jelentkező szagláscsökkenés kimutatása és kvantitatív meghatározása, továbbá a szaglás egyes paramétereiben mutatkozó változások elemzése volt. Anyag és módszer: 2013. szeptember eleje óta megkezdett méréseink során 42 neurodegeneratív megbetegedésben szenvedő pácienst vizsgáltunk. 23-an Parkinson-kórban, 10-en Alzheimer-betegségben szenvedtek. Kontrollcsoportunk 23 főből állt. Vizsgálatainkat Sniffin's Sticks-teszt segítségével végeztük. A teszt 3 részből állt: szaglásküszöb-meghatározásból, szagdiszkriminációból és szagfelismerésből. A teszt mindhárom részében 16 pont volt elérhető. Az így szerezhető maximális pontszám 48 volt. 31 és 48 pont között normosmiát, 30 és 16 pont között hyposmiát, 15 pont alatt anosmiát állapítottunk meg. Adatainkat SPSS Statistics 22.0 segítségével értékeltük. Az elemzéshez Mann-Whitney U-tesztet használtunk. Szignifikancia p<0,05. Eredmények: A Parkinson-kórban (p=0,000) és Alzheimer-kórban (p=0,000) szenvedők szaglása a kontrollcsoporthoz viszonyítva szignifikánsan csökkent. Parkinson-kórban szenvedők esetén leginkább a szagok felismerése (p=0,000) és diszkriminációja (p=0,000) romlott, kevésbé tapasztaltunk változást a szaglásküszöb tekintetében (p=0,0 12). Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél a szagok diszkriminációja csökkent legnagyobb mértékben (p=0,000), a szagok felismerése (p=0,002) és a szaglásküszöb (p=0, 0I 3) kevésbé. Következtetés: Vizsgálati eredményeink alapján összefüggés mutatkozott az egyes neurodegeneratív betegségek és a szaglás csökkenése között. Parkinson-kór és Alzheimer-betegség esetén a szaglás szignifikánsan csökkent. Előbbinél a leggyakoribb a hyposmia, leginkább a szagok felismerése és diszkriminációja romlott. Utóbbinál a funkcionális anosmia gyakoribb, ezeknél a betegeknél a szagok diszkriminációja romlott leginkább.