Célkitűzés: A kismedencei gyulladás (Pelvic Inflammatory Diseases: PID) az egyik legjelentősebb nőgyógyászati fertőzéses megbetegedés, amelynek súlyos, olykor az életet is veszélyeztető szövődményei lehetnek. Célul tűztük ki a súlyos kismedencei gyulladás miatt laparotomiára került betegek mikrobiológiai vizsgálatát és ezen eredmények elemzését. Anyag és módszer: A szerzők a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati klinikája beteganyagában a 2004-től 2008-ig tartó időintervallumban, a súlyos kismedencei gyulladás miatt végzett nőgyógyászati műtétekre kerülő esetek retrospektív elemzését végezték el. Részletesen elemezték az esetek során készült mikrobiológiai tenyésztések adatait, köztük az intrauterin fogamzásgátló eszközt viselő nőbetegek eseteire. Eredmények: A vizsgálat időszakában 311 beteg került felvételre kismedencei gyulladás miatt. Közülük 84 (27,01%) került hasműtétre, 227 (72,99%) páciens konzervatív kezelésben részesült. A megoperált betegek közül 23 (27,4%) esetben a mikrobiológiai vizsgálat pozitív volt. A műtéten átesett betegek közül 15 viselt IUD-t, közülük a mikrobiológiai vizsgálatra került három IUD felszínén minden esetben baktérium volt kimutatható. Minden megoperált beteg definitív ellátása laparotomia útján történt. 9 esetben hysterectomia, 11 esetben egyoldali, 9 esetben kétoldali adnexectomia történt. 2 esetben végeztünk szigmabél rezekciót, és ugyancsak 2 esetben kényszerültünk appendectomiára. 3 esetben történt reoperáció. A 23 betegből levett 31 mikrobiológiai mintavétel 49 anaerob és 20 aerob kórokozó baktériumot mutatott ki. Az egy mintából átlagosan kitenyésztett izolátumok száma 2,25-nek adódott. Következtetések: Az általunk vizsgált populációban a mikrobiológiai elemzés minden esetben polimikróbás fertőzést mutatott. Ezen páciensekre jellemző rendkívül változatos tünettan miatt a felvételkor elvégzett ultrahangvizsgálat, és a súlyos esetekben mielőbb elvégzett műtét szolgálhatja betegeink gyógyulását.