A Nyíregyházi járás települési szerkezeti, demográfiai, háztartási jellemzői / Malakucziné Póka Mária
Abstr. hun.
In: Acta Medicinae et Sociologica. - ISSN 2062-0284, eISSN 2559-866X. - 2015. 6. évf. 18-19. sz., p. 11-29. : ill.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnagyobb lélekszámú járása a Nyíregyházi, melynek 2014. év eleji lakónépessége 166,2 ezer fő volt. A települések lélekszáma igen széles intervallumban szóródik, az 500 fő alatti törpefalutól (Szabolcs) a 100 ezer főt meghaladó, hazai környezetben és értelmezésben nagyvárosnak számító Nyíregyházáig terjed, többi települése pedig kisváros, vagy kisközség. Népsűrűsége magas, főként Nyíregyházáé, emellett Kótajé és Nyírpazonyé is nagy községi összehasonlításban. A települési szerkezeti jellemzők befolyásolják a demográfiai jellemzőket is. Népessége a 2000-es évektől csökken, mivel permanenssé vált a természetes fogyás, miközben a belföldi oda- és elvándorlások egyensúlyban vannak. Nyíregyháza és Nyírpazony azonban számottevőbb belföldi migrációs nyereséget mutat. A népességen belül a gyermekkorúak aránya mérsékeltebb a megyére jellemzőnél, az időskorúaké ahhoz hasonló, ami a felnőtt korúak magasabb részarányával, kedvezőbb eltartottsági rátákkal társul, jelentős szóródás mellett. Az utóbbiban az etnikai sajátosságok, a településméret kiemelkedő fontosságú. A népesség iskolázottsága jóval kedvezőbb a megye egészére jellemzően, főként Nyíregyházán. Nyíregyháza és agglomerálódó térsége jelentős vonzerőt gyakorol a magasabban képzettekre, ugyanakkor a legkevésbé iskolázottak a térség többi településén is jellemzően alacsony részarányúak (a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei átlaggal való összehasonlításban). Relatíve kedvezőek a foglalkoztatottsági mutatók, mindenekelőtt Nyíregyházán, de környezetében is, a munkanélküliség szintje azonban a térség egészében magas. A háztartásokban összességében kedvezőbben alakul a gazdasági aktivitás, az eltartási kötelezettség, ami pozitívan befolyásolja a jövedelmi viszonyokat. Ez a hatás legerőteljesebb Nyíregyházán és település-együttesén belül, leginkább Nyírpazonyban és Nyírturán. Ugyanakkor a Rakamaz környéki periférikusabb fekvésű településeken, az erős etnikai sajátosságokat mutató Nagycserkeszen, valamint az 500 fő alatti, erősen elöregedett Szabolcsban ezek a hatások nem érzékelhetők.