Célkitűzések: A laparoszkópos parciális nephrectomiát (LPN) általában a technikailag egyszerű esetekben végzik (összesített PADUA-pontszám kevesebb mint 9). A vizsgálat célja volt értékelni a LPN alkalmazhatóságát és eredményeit a szervmegtartás szempontjából kihívást jelentő (összesített PADUA score 10, vagy afeletti) vesedaganatok kezelésében. Betegek és módszerek: A daganatok komplexitását a műtét előtti CT- vagy MR-kép alapján értékelték. A vizsgálatba 94 konszekutív, szervmegtartó műtétre tervezett vesedaganatos beteget válogattak be, akiknél az összesített PADUA-pontszám legalább 10 volt. A daganat eltávolítása 53 esetben laparoszkópos, 41 esetben nyitott műtéttel történt: az értékelés során ezt a két csoportot hasonlították össze. Az eljárás megválasztása az operatőr és a beteg preferenciája alapján történt. A betegek kórlefolyását, vesefunkcióját és a műtéteket jellemző adatokat prospektíven gyűjtötték és értékelték. Eredmények: Nem különbözött szignifikánsan a két vizsgálati csoport a betegek demográfia és a daganatokat jellemző paraméterek tekintetében. Az átlagos tumorméret 45 mm, a PADUA score 10,4 volt. A nyitott műtétek 15%-át, a laparoszkópos beavatkozások 6%-át konvertálták nephrectomiára. Az iszkémiás idő hosszabb volt a laparoszkópos műtétek esetében (24,0 vs. 21,9 perc), de nem volt szignifikáns különbség a műtét utáni vesefunkcióban (eGFR: 74,6, illetve 71,2 ml/perc/1,73 m2). Az LPN-csoportban rövidebb volt a kórházi tartózkodás, kisebb volt a vérveszteség és kevesebb vesét vesztettek el. Következtetések: Megfelelő gyakorlattal a laparoszkópos parciális nephrectomia a nyitott műtéttel azonos eredményességgel alkalmazható a komplex vesedaganatok sebészi megoldására is. A minimál invazív beavatkozás előnyösebb a rövidebb kórházi tartózkodás, a gyorsabb felépülés szempontjából.