Antibiotikum vagy valami más, a felső légúti infekciók kezelésében / Fekete Ferenc
Bibliogr.: p. 221-222. - Abstr. hun.
In: Gyermekorvos Továbbképzés. - ISSN 1589-0309. - 2015. 14. évf. 5. sz., p. 218-222.
A gyermekorvosi rendelők, különösen ősztől tavaszig, telítettek felső légúti fertőzésben szenvedő betegekkel. Közéjük tartozik a spontán gyógyuló, hurutos tünetekkel járó közönséges nátha és a HIB oltásnak köszönhetően ma már alig látható, életveszélyes epiglottitis. Szoros funkcionális és anatómiai egységben a légzés, táplálkozás, hangadás, szaglás, látás, hallás szervei, valamint a központi idegrendszer. Messze leggyakoribb kórokozók a vírusok, de jó néhány baktérium is lehetséges fertőző ágens. Némi túlzással mondhatjuk, hogy a vírusok általában az egész anatómiai tájék nyálkahártyájának catarrhalis gyulladását okozzák, az ennek megfelelő klinikai tünetekkel, ezzel szemben a baktériumok inkább a területen belül egy-egy régiót támadnak meg, jobban lokalizálható tünetekkel. A beteg legtöbbször panaszos és türelmetlen, az orvos túlterhelt és megfélemlített, így sokszor a találkozásuk első, nemkívánatos következménye valamilyen antibiotikum felírása. Mivel a legdrágább orvosi eszköz a toll, az érzékelhető bakteriális rezisztencia emelkedése mellett a felesleges antibiotikum-alkalmazás komoly anyagi hátránnyal is jár mind a beteg, mind pedig a társadalombiztosítás, tehát valamennyiünk számára. Vajon megúszható-e a teher? Vannak-e új vagy régi-új csodaszerek?