Bevezetés: Az immun-mediált gyulladásos kórképeket, mint amilyen a rheumatoid arthritis (RA) és a szisztémás lupus erythematosus (SLE), az immunrendszer megváltozott működése jellemzi, amely számos szervrendszerben okozhat károsodást és így változatos klinikai tüneteket eredményez. Az érintett betegeknél a fizikai szimptómákon kívül gyakoriak a különböző pszichiátriai zavarok is, melyek közül a szorongás, a depresszió és a kognitív deficit prevalenciája a leginkább kiemelkedő. A vizsgálat célja ezen társult pszichopatológiai sajátosságok feltárása volt RA-val és SLE-vel küzdő betegek körében. Módszerek: A vizsgálati mintát a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Reumatológiai és Immunológiai Klinikájának RA-s (N=68) és SLE-s (N=78) nőbetegei alkották. A páciensek által kitöltött tesztbattéria adatai közül jelen tanulmányban az MMPI-2 kérdőívre vonatkozó eredményeket mutatjuk be. Az elemzéshez elkészítettük a két betegcsoport klinikai személyiségprofilját, és megvizsgáltuk a klinikai skálák átlagértékei közti különbséget. Eredmények: Mindkét betegcsoport magas (>= 65 T-érték) átlagértékeket mutatott a Hipochondriázis, a Depresszió és a Hisztéria skálákon, míg a Maszkulinitás-Feminitás, a Pszichaszténia és a Szociális introverzió skálák átlagértékei a jelzőértékű tartományba estek. A neurotikus triász alskálái közül a Gyenge testi működés, a Szubjektív depresszió, a Fáradtság, rossz közérzet és a Testi panaszok alskálák vettek fel magas értékeket. Az RA-s és SLE-s betegek profilja egyetlen klinikai főskála mentén sem különbözött egymástól. Következtetések: A két betegcsoport klinikai személyiségprofiljának jellegzetességei feltehetően a betegség olyan velejárói, amelyek a krónikus megbetegedésekben általánosnak tekinthetők. A neurotikus triász emelkedett értékei egyaránt utalhatnak a komorbid pszichiátriai zavarokra és a betegség fizikai tüneteire, így az oki tényezők felderítésére érdemes további, többek között longitudinális vizsgálatokat folytatni az MMPI-2 kérdőívvel.