Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=118898
MOB:2016/1
Szerzők:Bálint Sára; Bitter István; Czobor Pál
Tárgyszavak:COGNITIO; PSZICHOTERÁPIA
Folyóirat:Psychiatria Hungarica - 2015. 30. évf. 4. sz.
[https://www.doki.net/tarsasag/pszichiatria/folyoirat.aspx]


  A kognitív rugalmasság neurobiológiai korrelátumainak vizsgálata ADHD-ban  / Bálint Sára, Bitter István, Czobor Pál
  Bibliogr.: p. 371. - Abstr. hun., eng.
  In: Psychiatria Hungarica. - ISSN 0237-7896. - 2015. 30. évf. 4. sz., p. 363-371. : ill.


Bevezetés: A Figyelemhiányos Hiperaktív Zavar (ADHD) az egyik leggyakrabban diagnosztizált gyerekpszichiátriai betegség, amely 30-50%-ban fennmarad felnőttkorban is. Korábbi vizsgálatok igazolták, hogy a betegségben a végrehajtó funkciók is érintettek, melyek egyik alkotóeleme a kognitív rugalmasság, mely alatt a gondolkodás menetének változtatási képességét értjük, vizsgálatához feladatváltásos paradigmákat alkalmazhatunk. Bár a kognitív rugalmassági teszteken mutatott gyenge teljesítmény az ADHD bizonyított jellemzője, a teljesítmény-romlás neurobiológiai alapjai csak részben ismertek. Célkitűzés: Szisztematikus áttekintésünk célja a kognitív rugalmasság neurobiológiai alapjainak vizsgálata ADHD-ban, különös tekintettel a funkcionális MRI (fMRI) és elektrofiziológiai (elektroenkefalográf, EEG) korrelátumokra. Módszer: Keresést végeztünk a MEDLINE, a Pubmed és a PsychINFO adatbázisaiban a következő kulcsszavakkal: ?ADHD?, ?cognitive flexibility?, ?set shifting?, ?task switching?, ?EEG? és ?fMRI?. Eredmények: Az fMRI eredmények alapján a prefrontális, a parietális lebeny egyes részein, valamint a törzsdúcokban az egészséges kontrollokhoz képest csökkent aktiváció figyelhető meg feladatváltásos helyzetben. Két vizsgálatban azonban az ADHD-s betegeknél nem csak aktiváció csökkenést, hanem aktiváció növekedést is megfigyeltek a temporális lebeny egyes részein, valamint az anterior cinguláris kéregben. Magneto-enkefalográffal végzett vizsgálatban az egészséges személyeknél tapasztalható medio-temporális lebeny aktivitás növekedése helyett az ADHD-s betegeknél a superior temporális gyrus és a bal inferior parietális lebeny területén volt növekedés megfigyelhető. Következtetések: Áttekintésünk alapján az ADHD-s betegek esetében a kognitiv flexibilitásban szerepet játszó agyterületeken, az egészséges kontrollokhoz képest csökkent aktiváció figyelhető meg. A temporális lebeny aktivációs mintázatának térbeli és aktivációs mértékbeli eltérése alapján feltételezhető, hogy az ADHD-s betegek a váltásos helyzet okozta konfliktus feloldására más agyi területekre támaszkodnak, mint az egészséges személyek. Ennek bizonyítása azonban további vizsgálatokat igényelne.